Már a Salzburg maraton is rég lement, de a mosonmagyaróvári Szigetköz Félmaraton beszámolóval még mindig adós vagyok. Több, mint két hónap telt már el, de nem nagyon tudtam mit írni erről a versenyről. Nem is igazán volt mit, nem történt semmi különös. Csak egy félmaraton volt. Egy újabb félmaraton, amiből heti szinten futok legalább kettőt-hármat...

A tavaly októberi budapesti maratont követően – magamat is meglepve – sikerült elég hamar visszarázódni a futásba és a stabil edzésrendszerbe. Volt is rá okom, nem volt egy jól kifutott maraton, égtem a vágytól, hogy javítsak. Két hét sem telt el, és már a versenynaptárat lapozgattam, hogy mi lehetne az ideális időpont és helyszín egy tavaszi...

Sötét van és síri csend. Még sárdarabok tapadnak a már félig elkopott, mentaszín cipőmhöz. Az egy nappal korábbi futáson szedtem össze ezeket, de nem zavaró. A célnak így is tökéletesen megfelel. Nyugodt métergyártás, ennek van most ideje. Megkötöm a cipőfűzőm, nem sietek sehová. Karácsony van, hová is sietnék? Igazából alhattam még volna, de a...

Túl vagy életed versenyén, vége a szezonnak és azt gondolod, hogy akkor innentől mehet a habzsi-dőzsi és a lustálkodás? Vagy mégsem ez a legjobb stratégia? Lássuk, mik a leggyakoribb rejtett hibák, amit lehet te is elkövetsz egy félmaraton, vagy maraton lefutása után.

A zamárdi félmaratont követően már csak egy-két nehezebb edzés és a finomhangolás maradt, ami a számok alapján – és érzetre is – annyira jól ment, ami még engem is meglepett. Pedig amikor nyáron elkezdtem a specifikus felkészülést, rendszeresen elcsodálkoztam azon, hogy hogy a francba tudtam én tavaly 3:45-ös tempóban lefutni egy teljes maratont,...

Pannonhalma után másnap még várt rám egy 36 kilométeres edzés, pár hosszabb tempóbetéttel maratoni versenyiramon, ami egyébként meglepően jól ment, így végül a következő héten sem vettem nagyon vissza a terhelésből. Épp csak annyira, hogy ne nyírjon ki a Zamárdiban rám váró félmaratoni táv. Ez már azért létszámban egy lényegesen nagyobb volumenű...

Az idei év első fele nem igazán a versenyzésről szólt. Nem nagyon találtam olyan "kihívást", vagy olyan helyszínt, ami megmozgatta volna a fantáziám. Az egyéni csúcsokat és eredményeket sem szívesen hajszoltam volna egy esetleges sérülést megkockáztatva, így elengedtem a tavaszt és csak saját kedvre edzettem. Az viszont mindenképp szempont volt,...

Pár évvel ezelőtt kis hazánkból rajtolt a Giro, és több ismerősöm is rám írt, hogy én is indulok-e rajta, merthogy most akkor ő megnézné ezt a bringaversenyt. Mert ugye én is valami bringás vagyok és akkor biztosan ott leszek a mezőnyben. Akkor még aktívan triatlonoztam, így joggal gondolhatták, hogy van némi közöm a kerékpársportokhoz. Biztos...

Lefutni egy maratont mindenkinek mást jelent. Vannak, akik megélhetésből csinálják, vannak, akik ezen a távon tudnak kiteljesedni igazán és vannak, akik csak túl akarnak lenni rajta és ki akarják pipálni a bakancslistáról. Van, aki menekül valami elől és van, aki megszállottan kerget, üldöz valamit. Van, akinek a teljesítés ténye és a finisher...

Sosem egyszerű egy olyan versenyről beszámolót írni, ahol gyakorlatilag semmi sem történt, nem voltak izgalmak, nem voltak bonyodalmak, sem mélypontok, vagy óriási katarzis a végén. Hát, pedig valami ilyesmi volt a Wizz Air Budapest félmaraton. Jó levegőn voltunk, jó társaságban, mozogtunk egy kicsit és élveztük a napsütést. Röviden összefoglalva...